Az építész a szükséges rossz?
Az építész a szükséges rossz?
Építészként az azonnali válaszom: nem! De… Azt tapasztalom, és sok helyről az áramlik felénk: az emberek jelentős része bizony így gondol az építészre. Kell valaki, aki "lerajzolja" a házunkat, hogy aztán megépíthessük. Valaki, akinek a terve nélkül nem indulhat el az építkezés. Egy kötelező szereplő a folyamatban, akinek a munkájáért – valljuk be – minden egyes forintot fáj kifizetni. Ráadásul az építészet olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá.
De tényleg ért hozzá mindenki?
Hosszú évek szakmai tapasztalatát nem lehet úgy megszerezni, hogy közben a hétköznapjainkat például könyveléssel, jogi tanácsadással vagy üzletvezetéssel töltjük. Az építészek egyetemi képzésen vesznek részt, majd a megszerzett tudásukat folyamatosan frissen kell (kellene - erről mindjárt beszélek) tartaniuk. Új technológiák, anyagok, előírások, szerkezeti megoldások és építészeti szemléletek jelennek meg, amelyekkel lépést kell tartani.
És itt el is érkeztünk egy érdekes ellentmondáshoz.
Az építészek jelentős része nyomott árakon, sokszor a valós munkaidőhöz, tudáshoz képest alulárazva kénytelen dolgozni. Ha egyáltalán van elegendő munka a piacon, akkor ennek érdekében több megbízást vállal. Ennek egyenes következménye, hogy kevesebb idő jut egy-egy projektre, és egyre kevesebb lehetőség marad a szakmai fejlődésre.
Mert a kevesebb szabadidő és a kevesebb bevétel nem igazán teszi lehetővé, hogy az ember új dolgokat tanuljon, tapasztalatokat gyűjtsön vagy rendszeresen képzésekre járjon.
Vagyis miközben az építtetők egyre olcsóbban szeretnének terveket kapni, az építészektől továbbra is naprakész, magas színvonalú munkát várnak el.
Ez hosszú távon senkinek sem jó.
Mit is jelent valójában egy épület megtervezése?
Egy otthon, egy iroda, egy üzlet, egy társasház, egy raktár vagy gyártócsarnok megtervezése összefüggések sorozata. Jogi megfelelés, szerkezeti kialakítás, funkcionális működés, közlekedési útvonalak, gépészet, benapozás, tájolás, anyaghasználat és még számtalan szempont találkozik benne.
Ezeket nem lehet egymástól függetlenül kezelni. Sokszor halljuk például egy-egy egyeztetésen: "Ezt a tárolót át kellene rakni innen, oda." Teljesen jogos kérés. Építészként az egyik legfontosabb feladatunk, hogy figyelembe vegyük a megrendelői igényeket. De! Mert mindig van egy de! Egy helyiség áthelyezése gyakran több másik helyiség átrendezésével jár. Megváltozhatnak a közlekedési útvonalak, a szerkezeti kapcsolatok, a gépészeti nyomvonalak, és akár az egész addig kialakított alaprajzi rendszer borulhat... És ez hatványozottan igaz egy többszintes épület esetében. A jó terv nem egyszerűen helyiségek egymás mellé rajzolása, hanem egy olyan rendszer kialakítása, amelyben minden elem összhangban működik. Jó estben! 😉 Az építészet időigényes munka. Különösen akkor, ha nem csupán egy épületet szeretnénk létrehozni, hanem olyan tereket, amelyekben jó élni, dolgozni vagy időt tölteni.
És mennyibe kerül ma megépíteni egy négyzetméter épületet?
Sokba. Nagyon sokba. Ennek fényében érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, hogy mekkora kárt okozhat egy elhamarkodott, átgondolatlan vagy nem kellő alapossággal elkészített terv. Egy rossz döntés következményeit ugyanis nem a tervdokumentációban fogjuk megfizetni, hanem az építkezés során. Vagy még később, amikor már használjuk az épületet. Egy alulfizetett, túlterhelt építész által, kapkodva elkészített terv elsőre talán olcsóbbnak tűnik. De vajon valóban az?
Az olcsóbb tervezés nem feltétlenül jelent olcsóbb építkezést!
Egy rossz alaprajzi döntés, egy elhibázott szerkezeti megoldás vagy egy kihagyott részlet sokkal többe kerülhet utólag, mint amennyit a tervezésen megspóroltunk. A kivitelezés közben felmerülő módosítások, az újragyártott szerkezetek vagy az átalakítások mind-mind olyan költségek, amelyeket megfelelő tervezéssel sok esetben el lehetett volna kerülni.
A tervezésre fordított idő és pénz tehát nem egyszerűen egy kötelező kiadás. Hanem befektetés az épület későbbi működésébe és minőségébe.
Hidd el kedves olvasó, hogy az építész nem a megrendelő ellen dolgozik, de igen, néha nemet mond, néha vitatkozik. Sőt, néha arra vetemedik, hogy egy teljesen más megoldást javasol, mint amit eredetileg elképzeltél!
Nem azért, mert meg akarja nehezíteni a dolgokat, vagy mert mindenáron a saját elképzeléseit szeretné megvalósítani. Hanem azért, mert lát olyan összefüggéseket is, amelyek elsőre nem feltétlenül nyilvánvalóak. Sokszor kaptam már meg megrendelőktől, hogy ők erre a megoldásra nem is gondoltak... Lehet, hogy végül nem fogadták el, de tudtam új irányt mutatni.
A jó építészeti tervezés nem azt jelenti, hogy minden megrendelői kérésre automatikusan igent mondunk. Sokkal inkább azt, hogy megértjük az igényeket, és megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek szakmailag, funkcionálisan és gazdaságilag is jobban működnek. Ez egy közös munka, amelyben a megrendelő és az építész tapasztalata, tudása és elképzelései egyaránt fontosak.
A jó építészet értéket teremt
Nemcsak az ingatlan piaci értékében (bár ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont, még ha a tervezés során senkinek eszébe sem jut az eladáson gondolkodni), hanem a mindennapi élet minőségében is. Egy jól megtervezett otthonban kényelmesebb élni. Egy jól működő irodában hatékonyabb a munka. Egy megfelelően kialakított ipari épület pedig hosszú távon gazdaságosabban üzemeltethető.
Szerintem ideje lenne másképp tekinteni az építészre. Nem úgy, mint arra az emberre, akinek ki kell fizetni a rajzokat, hogy végre elkezdődhessen az építkezés. Hanem úgy, mint arra a szakemberre, akinek a munkája meghatározza, hogy az elkészült épület milyen lesz, mennyibe kerül a megvalósítása, és hogyan fogjuk érezni magunkat benne hosszú éveken keresztül.