Gyakran ismételt kérdések

1. Kérdés: Mikor érdemes megkeresnünk titeket, és mi az első lépés, ha építkezni vagy felújítani szeretnénk?

Válasz: A legjobb, ha már a telek/lakás/ház megvásárlása előtt vagy közvetlenül utána megkerestek minket. Az első lépés egy kötetlen konzultáció, melynek során átbeszéljük az elképzeléseiteket, a keretet és a telekben rejlő lehetőségeket. Így már a legelején tisztán látjátok a lépéseket, és könnyebben elkerülhetők a későbbi kellemetlen meglepetések.

2. Kérdés: Mennyi ideig tart egy családi ház tervezési folyamata a nulláról a megvalósításig?

Válasz: Ez mindig a feladat komplexitásától függ, de egy átlagos családi háznál a koncepciótervektől az egyszerű bejelentési vagy engedélyezési dokumentáció véglegesítéséig reálisan 3–6 hónappal érdemes számolni. Ebben benne vannak a közös egyeztetések, a szakági tervezők (statika, gépészet, villamosság) munkája és a szükséges hatósági egyeztetések is. A hatóság ügyintézési ideje nincs benne.

3. Kérdés: Kell-e még építési engedély egy sima családi házhoz, vagy elég az egyszerű bejelentés?

Válasz: A 300 négyzetméter hasznos alapterület alatti, új lakóépületek építése vagy meglévő házak ilyen méretig történő bővítése egyszerű bejelentéshez kötött (ÉTDR rendszeren keresztül), vagy építési engedéllyel is elvégezhető. Ugyanakkor műemléki környezetben, helyi védettség alatt álló területen vagy összetettebb funkciónál továbbra is szükség lehet klasszikus építési engedélyezési eljárásra.
Tapasztalatunk alapján a megrendelőinknek minden esetben az építési engedély megszerzését javasoljuk.

4. Kérdés: Honnan tudhatjuk, hogy mit és mekkorát építhetünk a telkünkre?

Válasz: Minden településnek saját Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) és szabályozási terve van. Ez határozza meg a beépíthetőség százalékát, a megengedett legnagyobb építménymagasságot, a kötelező zöldfelületi arányt és a beépítési módot (pl. oldalhatáros vagy szabadon álló). A tervezés legelején utánanézünk és elvégezzük a telek teljes körű beépíthetőségi elemzését. Ezt külön szolgáltatás keretében is el tudjuk végezni.

5. Kérdés: Miért éri meg kiviteli tervet is készíttetni, ha a hatóságnak elég az egyszerű bejelentési vagy engedélyezési tervdokumentáció?

Válasz: Az egyszerű bejelentési terv és az építési engedélyezési terv a hatósági követelményeket támasztja alá, míg a kiviteli terv a kivitelezőnek szól. Részletes rétegrendeket, csomóponti rajzokat, pontos konszignációkat, tétel kiírást tartalmaz. Kiviteli terv nélkül a kivitelező saját belátása szerint rögtönözhet a helyszínen, ami gyakran hibákhoz, utólagos pluszköltségekhez és elhúzódó építkezéshez vezet. A kiviteli terv az egyik garanciája annak, hogy pontosan az épül meg, amit kitaláltunk, és pontos árajánlatokat is ez alapján tudtok bekérni a kivitelezőktől.

6. Kérdés: A szakági tervezőket (statikus, gépész, villamos tervező) nekünk kell felkutatnunk?

Válasz: Nem, teljes körű generáltervezést vállalunk. Ez azt jelenti, hogy a komplett szakági hátteret – a tartószerkezeti számításoktól a korszerű épületgépészeten át a villamossági tervekig – mi koordináljuk és integráljuk az építészeti koncepcióba. Ti végig egyetlen felelős kapcsolattartóval egyeztettek.

7. Kérdés: Segítetek a kivitelezés során is, vagy a tervezés végén elengeditek a kezünket?

Válasz: Nem hagyunk magatokra a tervek átadása után sem. Az építkezés alatt igény szerint tervezői művezetést biztosítunk: rendszeresen kimegyünk a helyszínre, ellenőrizzük a tervek szerinti megvalósulást, és megválaszoljuk a kivitelezőben felmerülő szakmai kérdéseket.

8. Kérdés: Miben más az építészeti és a belsőépítészeti tervezés, és mikor érdemes a kettőt összekötni?

Válasz: Az építészet a ház külső formáját, tömegét, a terek kapcsolatát és a szerkezetet adja meg. A belsőépítészet ezzel szemben a belső terek finomhangolása: a bútorozás, a világítási képek, az egyedi asztalosbútorok, a burkolati terv és az anyaghasználat hangulata. Ha a kettő kéz a kézben halad már a vázlattervi fázistól, az épület kívül és belül tökéletes harmóniába kerül, és nem kell utólag falakat bontani egy kimaradt dugalj vagy rossz irányba nyíló ajtó miatt.

9. Kérdés: Műszaki ellenőr alkalmazása családi háznál kötelező?

Válasz: Nem kötelező, de szakmai tapasztalatunk alapján egy műszaki ellenőr tud megfelelő műszaki felügyeletet biztosítani az építkezés ideje alatt. Legutóbbi tapasztalat, hogy kb. 7 millió forint kár keletkezett egy családi ház építése során, mert a kivitelező nem a terveknek megfelelően végezte el a munkáját. Az építkezés még nem ért véget, de a kár összege bőven fedezte volna egy műszaki ellenőr díját a teljes építkezés idejéjére.

10. Kérdés: Már van egy megvásárolt, régi házunk. Megérheti inkább felújítani és bővíteni, mint lebontani?

Válasz: Ez mindig egyedi mérlegelést igényel. Egy alapos műszaki állapotfelméréssel kezdünk: megvizsgáljuk a tartószerkezeteket, a vizesedést és a tetőszerkezetet. Egy meglévő épület mindig kötöttségekkel jár, de sok esetben egy jó adottságú régi ház értékes karaktert hordoz, és bővítéssel, korszerűsítéssel gyönyörű, mai otthon formálható belőle. Ha viszont a szerkezeti helyreállítás költsége meghaladná az új építését, őszintén megmondjuk, ha a bontás a gazdaságosabb és ésszerűbb út.

11. Kérdés: Már van egy elképzelésem vagy akár saját alaprajzom. Ezzel is lehet hozzátok fordulni?

Válasz: Természetesen. Kifejezetten hasznos, ha már az első találkozóra elhozzátok az ötleteiteket. Ez lehet egy saját készítésű alaprajz, pár kézzel rajzolt skicc, összegyűjtött inspirációs fotók, vagy akár csak egy lista arról, milyen terekre és hangulatra vágytok. Nem valószínű, hogy az általatok lerajzolt alaprajz lesz a végleges megoldás, de a fentiekből kiindulva közösen nézzük meg, hogyan formálhatjuk az elképzeléseiteket a telek adottságaihoz, a műszaki lehetőségekhez és az építészeti szabályokhoz.